Őrölt rovarból készül a jövő étele

A ganajtúró bogarak és a hangyák jelenthetik a megoldást a jövő élelmiszerellátási problémáira - állítják brit kutatók, akik egy speciális eljárást kidolgozva háromdimenziós nyomtatással készítenek ízletes rágcsálnivalókat rovarokból.

Az új technológiát kidolgozó Ken Spears, a London South Bank University ételtechnológusa szerint a rovarokkal való táplálkozás - amely bevett gyakorlatnak számít a világ számos pontján -, nem csupán az élelmiszerhiány problémáját oldaná meg, hanem biztosítaná, hogy az emberek elegendő fehérjéhez és ásványi anyaghoz jussanak.

A projekt keretében a kutatók kiszárítják és finom porrá őrlik a rovarokat vagy azok lárváit, hogy lisztet készítsenek belőlük, amelyet azután csokoládéval, krémsajttal vagy különböző fűszerekkel vegyítenek, olyan keveréket nyerve, amelyből háromdimenziós nyomtatással ízletes ételeket tudnak készíteni.

Spears szerint a szakemberek ez idáig kénytelenek voltak a Nagy-Britanniában előforduló rovarokra szorítkozni, így például házi lisztbogár lárváinak őrleményét vegyítették fondanttal, hogy tortákra szánt cukormáz bevonatot készítsenek, de a jövőben szeretnének fehérjében gazdagabb fajokkal dolgozni és jóval kifinomultabb alakzatokat, illetve bonyolultabb ételeket is létrehozni.

A szakemberek úgy vélik, hogy a rovarok fogyasztása jelentheti a megoldást a jövő globális élelmiszerellátási problémáira, mivel - a növekvő globális népesség és a fokozódó élelmiszerigény fényében - a gyakorlat csökkentené a környezetre és az állattenyésztésre nehezedő nyomást - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

A kutatók reményei szerint, ha kívánatos formában tálalják a rovarokat, akkor több ember lesz hajlandó enni belőlük. A rovarok gazdag fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrást jelenthetnek. Egy ganajtúró bogár például több vasat tartalmaz, mint egy szelet steak, és négy tücsökben annyi kalcium van, mint egy pohár tejben.

Spears szerint a kutatók azt remélik, hogy a jövőben jóval egzotikusabb, és magasabb fehérjetartalmú rovarokat - például dél-afrikai mopaneférgeket - is bevonhatnak a projektbe, hogy az előállított ételek még több tápanyagot biztosíthassanak az embereknek, és akár a katasztrófa sújtotta területeken is be lehessen vetni őket élelmiszerforrásként.